Cégünk 2017-ben a Modern Vállalkozások Programja keretében „Digitálisan felkészült vállalkozás” minősítést kapott.
A 2017-es év folyamán, különösen az év vége felé rendkívüli módon megugrott a kereslet a modern kori digitális valuták iránt. A meggazdagodás reményében a befektetők akár hitelre (szabad felhasználású vagy jelzálog alapú) is hajlandóak voltak kriptovalutát vásárolni. Az élénkülő kereslet felfelé hajtotta az árakat.
Az árfolyam alakulására ugyanakkor igen nagy hatással van a szabályozási környezet.
Amikor például 2017-ben Japánban a hatóságok engedélyezték, hogy az üzletek elfogadják a kriptodevizában történő fizetést, az nagy lökést adott a bitcoin árfolyamának.
Az utóbbi időszak zuhanórepülésében pedig nagy szerepe van a fokozódó állami beavatkozásoknak, szabályozásoknak.
Kínában a szabályozási törekvések már 2017-ben megkezdődtek, azóta pedig más országokban (Dél-Korea, Japán, India, USA) is előtérbe került a szabályozás kérdése illetve konkrét intézkedések is születtek és születnek folyamatosan.
(Figyelemreméltó bejelentésekből ezen a héten sem volt hiány, úgy mint: Kínában a hatóságok az össszes kriptodeviza kereskedéssel foglalakozó internetes oldal blokkolására készülnek, nagy amerikai és brit bankok megtiltották a hitelkártyával történő kriptodeviza vásárlást.)
A nagy árfolyam ingadozások következtében szinte már természetes módon adódik az attól való félelem, hogy esetleg egy buborékjelenségről van szó, és a „kriptobuborék” bármikor kipukkanhat. Elbizonytalanították a piacot a kriptodevizatőzsdéken történt hackertámadások is, melyek során bűnözők jelentős összegeket loptak el. A Facebook bejelentése, miszerint betiltja a kriptovaluta-hirdetéseket (lásd. cikksorozatunk 1. része) szintén éreztette hatását.
Az elmúlt időszakban tapasztalható lejtmenet látszólag igen nagy mértékben vezethető vissza a fokozódó szabályozási, beavatkozási törekvésekre. Ha ez így van, joggal merül fel a kérdés:
Miért szükséges a szabályozás?
Az alulszabályozottság vagy a szabályozottság teljes hiánya már önmagában is kockázatossá teszi a kriptovalutákkal való üzletelést. Gondoljuk csak bele: a kriptovalutáknak nincs hagyományos értelemben vett intézményi kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának a felügyelete alá. Ha nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok, akkor nincs, aki a befeketető mögött álljon, adott esetben felelősséget vállaljon vagy kártalanítson.
Álljunk csak meg egy pillanatra... Nincs intézményi kibocsátó?
Akkor mégis hogy keletkeznek a kriptovaluták?
Ennek a kérdésnek a megválaszolásával következő cikkünkben máris visszatérünk az informatika világába.
Kapcsolódó cikkek:
KRIPTOVALUTA GYORSTALPALÓ - 1. RÉSZ: EZÉRT TILTOTTA BE A FACEBOOK A KRIPTOVALUTA-HIRDETÉSEKET