Kedves Követőnk! Sorozatunk végéhez érkeztünk. Ma a negyedik gyakori internetes bűnözői módszerre hívjuk fel figyelmed.
Módszer 4 - Rosszindulatú találatok a keresők listájában
Hogyan néznek ki valójában a „felhők”?
Hol találhatók a nagy adatközpontok?
Milyen körülmények között tárolják, hogyan védik az adatainkat?
A felhő alapú szolgáltatásokat egyre többen használják. Sokan teszik ezt úgy, hogy nincsenek is tudatában. Attól a pillanattól kezdve ugyanis, hogy valamilyen információt (fájlt, dokumentumot, címlistát, levelezést stb) nem a saját eszközünkön tárolunk, hanem egy internetes szolgáltatónál, máris áttettük azt a felhőbe. A „felhőkben járunk” akkor is, amikor nem a saját gépünkre telepített szoftverrel dolgozunk, hanem egy online programmal (pl. telepített Microsoft Word szövegszerkesztő használata helyett Google Dokumentumot készítünk). A felhő vagy számítási felhő valójában (internetes) hálózaton történő adattárolás.
Földrajzi helytől függetlenül igénybe vehető felhő alapú szolgáltatások
A felhőknek köszönhetően sok minden rugalmasábbá válik.
Nem szükséges saját tárhelykapacitásainkra korlátozódnunk, csökken a helyhez kötöttség, egyre kevésbé függünk a tárgyaktól, számítástechnikai eszközeinktől. Nem szükséges pendrive-ot hordanunk magunknál, nem kell feltétlenül egy irodában ülnünk ahhoz, hogy ugyanazon dokumentumokon dolgozhassunk.
A legtöbb aggály a felhőkkel kapcsolatosan a biztonság miatt merül fel.
Érthető, hiszen fizikailag messzire kerülnek tőlünk adataink, lényeges lehet a földrajzi távolság köztünk és a tárolás helye között. Jellemzően nem is tudjuk, pontosan hol és milyen körülmények között őrizzük mentéseinket.
HOL TALÁLHATÓK A NAGY ADATKÖZPONTOK?
Szerte a nagyvilágban. Az Egyesült Államokban, Kínában, Nagy-Britanniában, Svédországban... Az Északi sarkkörön innen és túl, a tenger alatt, erdő közepén... Valójában egyre több az adat, így egyre nagyobb kihívást jelent az adatok - fenntartható módon történő - tárolása.
A nagy adatközpontok helyének megválasztásánál döntő szerepe van az olyan szempontoknak, mint pl. a stabil áramellátás, a hálózati kapcsolatok elérhetősége, biztonsági kérdések és az éghajlat. Ez utóbbi leginkább azért fontos, mert az adatkadatközpontok üzemeltetésében jelentős költségtényező a hűtés. Érthető tehát, hogy nemzetközi trendeknek megfelelően egyre inkább előnyben vannak az északi területek. |
Európában a legnagyobb kapacitású szerverparkok Nagy-Britanniában, Írországban, Svédországban, Portugáliában találhatók. Dublinban 51 ezer m2 alapterületen működik a Microsoft egyik adatközpontja, az északi sarkkörtől 100 kilométerre fekvő svédországi Lulea nevű városban pedig a több tízezer szerverből álló Facebook adatközpont üzemel.
Ami Magyarországot illeti, bár több szempontból is ideálisak a körülmények (stabil áramellátás, alacsony földrengés- és árvízveszély), és itt is vannak hatékonyan működő adatközpontok, hazánk – éghajlata miatt – mégsem jelent kiemelt célhelyet a nagy felhőszolgáltatók számára.
HOGY NÉZNEK KI VALÓJÁBAN A "FELHŐK"?
A felhőszolgáltatások biztosításához nagyon komoly háttérinfrastruktúra szükséges. Ha a valóságra vagyunk kíváncsiak, akkor ragyogó kék égen úszó habos-babos bárányfelhők helyett első körben óriási betonépületekbe rejtett, hatalmas, több szempontból védett szerverparkokat képzeljünk magunk elé. A nagy adatközpontok ipari méretű üzemek, komoly áramellátó-, hűtő- és tűzoltórendszerekkel felszerelt, speciális létesítmények.
MI MINDEN SZOLGÁLJA AZ ADATKÖZPONTOK BIZTONSGÁGÁT, AZ ADATAINK VÉDELMÉT?
A fizikai biztonságot kerítések, videókamerák, kártyás beléptető- és biometrikus azonosítórendszerek, szigorúan megszabott hozzáférési szintek, adott esetben fegyveres őrség biztosítják. A kiberbiztonságot ma már a hagyományos behatolásfigyelő eszközök mellett az öntanuló, mesterséges intelligencia alapú megoldások is szolgálják. |
MILYEN TRENDEKET LEHET MEGFIGYELNI AZ ADATKÖZPONTOK LÉTESÍTÉSE, ÜZEMELTETÉSE KAPCSÁN?
„Zöldülő” szerverparkok
A nagy adatközpontok jelentős energiafogyasztók. Előrejelzések szerint ezek műlödéséből adódik majd 2020-ra az Európai Unió teljes energiafogyasztásának 2-3 százaléka. A környezetterhelést ellensúlyozandó „zöld” gondolkodás a felhőszolgáltatók részéről egyre inkább előtérbe kerül. Az energiahatékonyság fokozására a mesterséges intelligenciát is bevetik.
Közelebb a felhasználókhoz
A felhasználói élményt és a biztonságot is szolgálhatja az a trend, melynek alakítói próbálják az adatokat földrajzilag ismét egyre közelebb vinni a felhasználókhoz. A nagy adatközpontok tulajdonosai között vannak olyanok (pl. Microsoft), akik ún. mini adatközpontokat is üzemeltetnek. Ezzel egyrészt növelhető az adatátviteli sebesség, másrészt csökkenthető a kiszolgáltatottság a nagy adatközpontokkal szemben.
Írta a PC Center Hungary Kft. a forbes.hu Betonba zárt felhő c. ismertetőjében és a computerworld.hu Adatutazás a valós és a virtuális térben c. cikkben szereplő információkat is felhasználva.
PC Center Hungary Kft. - INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK, INTERNETES MEGOLDÁSOK