Honnan tudhatom, hogy álhír?

Milyen céllal születnek valótlan tartalmak?
Miért terjesztik az álhíreket?
Milyen formában jelenhetnek meg az átverések az interneten?
Mi utalhat arra, hogy kamu oldallal van dolgunk?
Mit tehetünk, hogy még rutinosabban ismerjük fel a hamis próbálkozásokat?

Rengeteg olyan - akár komolyabb látogatottsággal vagy követőtáborral rendelkező - oldal, tartalomszolgáltató van az interneten, mely a felhasználók manipulálására, megtévesztésére, átverésére alapozza működését.

Időnként sor kerül egy-egy álhír látványos leleplezésére. Ez történt például 2019 áprilisában, egy, a közösségi hálón terjesztett adathalász akcióval, melynek keretében csalók ajándék családi jegyet ígértek egy ismert osztrák szórakoztatópark nevében. Sok átverés azonban senkinek sem szúr igazán szemet, és szinte zavartalanul érheti el céljait a világhálón.

A valótlan tartalmak terjesztésére – az ezt ellensúlyozó intézkedések ellenére – még mindig tökéletes terepet biztosít a közösségi média és persze az elektronikus levelezés (pl. spammelés).

#  MILYEN CÉLLAL SZÜLETNEK VALÓTLAN TARTALMAK? MIÉRT TERJESZTIK AZ ÁLHÍREKET?

A célok egészen változatosak lehetnek:

Olykor csak egy ártatlan tréfáról, ismerősök megmosolyogtatásáról van szó. Ezek az esetek jellemzően szűk körben és valóban a tréfa szintjén maradnak.

Máskor forgalomgenerálás, szenzációhajhászáson alapuló bevételszerzés a cél. Ha egy weboldalon vannak fizetett hirdetések, akkor vélhetően a több látogató több bevételt jelent az oldal tulajdonosának. A hirdetők ugyanis sok esetben a reklámmegjelenések és átkattintások száma alapján fizetnek.

A félrevezető tartalmak kiválóan alkalmazhatók az emberek véleményének, viselkedésének befolyásolására, manipulálásra. Így aztán nem meglepő módon értékesítési, szemléletformálási, toborzási, politikai célzattal is készülhetnek.

Nem számít ritkaságnak az sem, ha eleve mások megkárosítására irányul az átverés, és egyértelműen büntetendő cselekedetnek minősül. (Például: pénzgyűjtés mondvacsinált célokra, figyelemfelhívás nagy nyereséggel kecsegtető befektetési lehetőségekre, vírustámadás, adathalászat.)

ESET vírusvédelem licencek otthoni és vállalati felhasználóknak

#  MILYEN FORMÁBAN, HOGYAN JELENHETNEK MEG AZ ÁTVERÉSEK AZ INTERNETEN?

Nincs biztos recept a felismeréshez. Előfordulhatnak szöveges, képi vagy videós tartalomként vagy akár ezek kombinációjaként. Szembejöhetnek internetes cikk, hirdetés, nyereményjáték, megosztás formájában. Meglehet, hogy miután magunk keresünk rá egy adott témára, problémára, rosszindulatú találatba ütközünk a keresőprogram listájában.

Hétköznapi online bűnözői módszerek - 4. rész: rosszindulatú találatok a keresők listájában c. cikkünk

Néha egészen egyértelműen látszik, hogy valótlanságokat próbálnak terjeszteni, míg máskor áltudományos módszerekkel még a kritikusabb, tudatosabb felhasználót is képesek megtéveszteni a „szerzők”. Rendkívül zavaróak azok a felületek, melyek egyszerre szolgáltatnak valós és részben vagy egyészében hamis információkat.

A kételyek eloszlatására gyakran alkalmaznak vizuális elemeket. Pedig attól, hogy fénykép is van valamiről, az még nem feltétlenül igaz. Ezen a ponton már nem elegendő „csak” a képszerkesztő programokkal megalkotott valósághű csodákra gondolunk. A This Person Does Not Exist oldalon nem létező embereket ábrázoló fotókat láthatunk, melyek a mesterséges intelligencia szüleményei. (Megj.: Az oldalon egyszerre egy kép jelenik meg, az oldal frissítésével tudunk újabb képre váltani.)

A képen látható gyerekeknek van egy közös tulajdonságuk: az, hogy nem léteznek!
Forrás: This Person Does Not Exist

A manipuláció jelen van a videókészítésben is, ráadásul itt is egyre nagyobb teret nyer a mesterséges intelligencia. A jelenség deepfake néven terjedt el, és – mint oly sok egyéb technológiai vívmány – megosztja a véleményeket. Érthető, hiszen a videómanipuláció jó és rossz célokra egyaránt bevethető.

A leghíresebb kamu videó - melyen látszólag (!) Barack Obama beszédét követhetjük nyomon - 2018-ban járta be az internetet. Elkészítéséhez Jordan Peele a FakeApp nevű programot használta, majd a kapott eredményt utólagos szerkesztéssel tökéletesítette. Ebben az esetben már a videó leírásában figyelmeztetnek arra, hogy a felvétel hamis. Nyilvánvaló célja felhívni a figyelmet a deepfake jelenségre és annak veszélyeire.

A leghíresebb kamu videóban látszólag (!) Barack Obama beszél
Forrás: www.youtube.com, You Won’t Believe What Obama Says In This Video!
BuzzFeedVideo, Közzététel: 2018. ápr. 17.

Mint az eddigiekből kiderült, egyre nagyobb kihívás eldönteni, mi igaz és mi nem. Természetesen vannak nagyon átlátszó próbálkozások.

Íme néhány támpont a teljesség igénye nélkül:

A „fake news” (kamu hírek, fals hírek, álhírek) jellemzői még mindig a csalogató, szenzációs, az érzelmekre ható címek és fotók. Ezekre kattintva gyakran egy újabb kattintást kérnek a tartalom megtekintéséhez, amely ha megtörtént, akár hoppon is maradhatunk, ugyanis nem jelenik meg a beígért „szenzáció”.

Az is lehet, hogy előjön valamilyen kapcsolódó mellébeszélő szöveg, de nem is ez a lényeg, hanem hogy az oldalon lévő hivatkozások választásával akaratlanul is terjesztői lehetünk a megtévesztő tartalmaknak (pl. megosztás, spamelés a közösségi médiában).

Nem árt odafigyelni, hiszen - ahogy fentebb már szó volt róla - belefuthatunk már-már tudományos igényességű, részben igaz állításokkal bizalmat keltő hamis üzenetekbe is.

Jó módszer a védekezésre, ha megpróbálunk kicsit kutakodni.

Vessünk egy pillantást a weboldal címére! Gyakori dolog ismert domain nevek utánzása, például az eredetitől eltérő domain végződéssel (pl. .hu helyett .com, .eu, .info, .net).

Vizsgáljuk meg, hiteles-e az oldal vagy csak annak tűnik! Lehet, hogy megjelenését tekintve (is) egy bejáratott weboldal utánzata, mely az eredetire megtévesztésig hasonlít?

További kérdések: Megjelölik a szerzőt? Vannak hivatkozások a hír forrására? Rákeresést követően más oldalak is megerősítik az adott tartalmat?

Óvatosságra inthet az is, ha a böngésző a „nem biztonságos” jelzéssel figyelmeztet. Kerülendők a nem biztonságos webhelyek! A http:// helyett a https:// előtaggal rendelkező honlapokat részesítsük előnyben.

Mi az a https? c. cikkünk
Biztonságos weboldal készítés és tartalomszolgáltatás

Nem csak weboldalak, hanem a közösségi média oldalak is terjeszthetnek valótlanságokat. Facebook felhasználóként ismerős lehet a következő felhívás: „A megosztók között ...ezt és ezt... sorsolunk ki!”

A tisztességes nyereményjátékokkal nincs is baj, sőt! Nyilván belefér egy megosztás, egy lájk vagy egy oldal követése, főleg, ha megalapozott a bizalom a hirdetővel szemben. (Mert ismerem, mert már vásároltam nála, mert a fodrászom, az orvosom, a könyvelőm, mert megbízható, ismert vállalkozás, mert így vagy úgy, de bizonyította a hitelességét, stb.)

Vannak azonban olyan Facebook-oldalak, melyeket minden felhívás ellenére hiába követünk, tartalmait bár sokan osztják, kommentelik, soha senki nem látja a beígért nyereményt. Legyen gyanús, ha viszonylag kis méretű közösségi oldalak nagy értékű nyereményeket hirdetnek, főleg, ha túl gyakran teszik. Próbáljunk meg utánajárni a hirdető kilétének, keressünk rá a nyereményjáték leírására, a játékszabályzatra.

#  MIT TEHETÜNK, HOGY MÉG RUTINOSABBAN ISMERJÜK FEL A HAMIS PRÓBÁLKOZÁSOKAT?

Egy általánosan - nem csak egy-egy konkrét hír kapcsán - bevethető módszer: Próbáljuk meg tágítani a saját internetes buborékunkat! Nem, nem elírás: minden internetezőnek van egy saját információs világa sok-sok személyre szabott és tálcán kínált tartalommal, mely a korábbi, online térben tanúsított magatartásából eredeztethető. Erről az érdekes és megkerülhetetlen jelenségről szól az Internetes buborék, avagy mindenkinek mást mutat a net c. cikkünk is.

Segíthetnek az átverős oldalakról közzétett leleplező listák. Ha rákeresünk a neten a csaló, álhírterjesztő oldalak listájára, elég sok találatot kapunk. Ránk van bízva, melyeknek szavazunk bizalmat. Értelemszerűen, egyik sem lehet sohasem teljes, hiszen az idő múlásával változik a felhozatal: újabb és újabb oldalak látnak napvilágot, míg mások megszűnnek.

A hvg.hu 2015-ben készített (majd később frissített) egy listát az átverős weboldalakról. 2018-ban született egy gyűjtemény az átverős Facebook-oldalakról is.

Végül, de nem utolsósorban tesztelhetjük is magunkat. Az urbanlegends.hu internetes oldalon havi hoaxkvízeket találunk, melyekben valós hírek keverednek álhírekkel, kamu képekkel. Választhatunk, hogy a teszteket megérzéseinkre hagyatkozva, tippelős módszerrel töltjük ki, vagy válaszadás előtt végzünk egy kis háttérkutatást. Minden esetben jó és tanulságos szórakozásnak tűnik. A kérdéssor kitöltése után azonnali visszajelzést kapunk, magyarázatokkal együtt.

Nekünk az április kvízen a gyorsabb, tippelős módszerrel 10-ből 7 pontunk lett. Legközelebb kipróbáljuk a háttérkutatós tesztkitöltést is!

A cikket a benne megjelölt források felhasználásával írta a PC Center Hungary Kft.

INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK, INTERNETES MEGOLDÁSOK

IT biztonság

Weboldalkészítés

További híreink